Lénárd Orsolya dúla mesélt arról, mi is egy dúla szerepe egy-egy szüléskor, szülésfelkészítéskor.

Végigkíséri a várandósság során és még a szülést követő időszakban is az édesanyát, édesapát, és a kisbabát.
Orsi egyben szülő-csecsemő kapcsolati konzulens is. Beszél a szülés általános menetéről a magzatvíz elfolyásától az aranyóráig amire részletesebben is kitér nekünk.

A leggyakrabban felmerülő kérdéseket is elmondja, amik a leendő anyákban megfogalmazódnak. Orsi kifejezetten ajánlja az apás szülést, ha ebben az apuka is partner. Ez manapság igen elterjedt dolog.

Azt, hogy a szülőszobára mit vigyünk magunkkal abban is ad nekünk tanácsot, viszont a kiscsoportos szülésfelkészítő tanfolyamán ennél sokkal több információt adhat át nekünk, amin szívesen fogad bárkit, akit érdekel! :)

Nézd meg a videót, ha kíváncsi vagy a teljes interjúra! :)

Ha pedig olvasni szeretsz inkább, az alább megtekintheted az interjú leiratát:

Dóri: Sziasztok Pocakmanók! A mai vendégünk Lénárd Orsolya, háromgyerekes édesanya, hivatását tekintve pedig dúla. Szia Orsi! Köszönjük szépen, hogy itt vagy!
Orsi: Sziasztok! Szia Dóri!

Dóri: Szerintem az egyik legfontosabb téma a gyermekvállalás során a szülés, születés és annak menete. Számos kérdés merült fel bennem is, amikor a Szonjával már közeledtünk a szülés időpontjához. Az első kérdésem az lenne hozzád, hogy mit jelent az a szó, hogy dúla, és pontosan mit csinál egy dúla?
Orsi: A dúla a magyar hagyományban is szerepel, ők voltak az asszonyoknak a segítői a szülésnél, illetve a várandósság során is támogatták így egymást a nőtársak. Régen ez nem volt egy hivatás, mint ahogy most ez hivatássá emelkedett, hanem a szomszédasszony, a keresztlány, az unokatestvérek, a nőrokonok, azok egymást támogatták így ebben a fontos időszakban. Most ugye a nagycsaládoknak a megszűnésével az történt, hogy ez hivatásra emelkedett, ugyanis hiányzik ez a láncszem így a női létnek a folyamatába, hogy kapjunk támogatást ebben a nagyon fontos időszakban, ami így a várandósságot, a szülést, illetve én a szülés utáni időszakot is ide sorolnám. Ugyanis vannak gyermekágyas dúlák is, akik kimondottan a megszületés utáni támogatást adják a szülőknek. És hát a dúla szó a görögből származik, azt jelenti, hogy szolgáló, tehát ez mutatja azt, hogy azért vagyunk, hogy az édesanyákat és az édesapákat, meg a kisbabákat is szolgáljuk ebben az időszakban.

Dóri: El tudnád mesélni nekünk, hogy milyen egy szülés általános menete, a szakaszai, a magzatvíz elfolyásától a baba megszületéséig?
Orsi: Ez egy nagy-nagy téma, amiről én nagyon sokat tudnék beszélni, de most ennek a beszélgetésnek a keretei nyilván egy rövidebb vázolást engednek csak meg. Úgyhogy hát először is azt szeretném neked mondani, hogy sokakban él az a félreértés, hogy a magzatvíz az mindenképpen csordogáljon majd a szülésnél. Tehát, nem mindig indul a szülés burok repedéssel. Egy csomószor úgy indul, hogy jönnek az összehúzódások, és ezek fokozódnak, és akkor a burok majd valamikor a szülés folyamatába reped meg. Ezt talán fontos itt az elején kiemelni. És ha most egy kicsit leegyszerűsítve akarom mondani a szülésnek a menetét, akkor van a tágulásos szak, és van a kitolási rész. Tehát én most két nagy részre bontanám itt a folyamatot. Ezeknek vannak alszakaszai, mert hiszen a szülésnek a tágulásos részének is van egy bevezető része, ez az úgynevezett szociális szak, amit még jó otthon tölteni, amikor már az édesanyák érzik, hogy elindult valami a testükbe, de hát még nem olyan erőteljes ez a folyamat, hogy mondjuk be kellene menni a kórházba, vagy otthon szülés esetén nem hívják még ilyenkor a bábáikat, hanem ezt otthon, ideális esetben a pár kettesben tölti. És akkor ezután a szakasz után következik az úgynevezett aktív szaka a tágulásnak, amikor már sok-sok testi és lelki változás történik. A méhszájnak az érése az tovább folytatódik. Elindul ugye a tágulás, ez a nagy szakasz neve, hogy szépen megnyíljon a méhszáj. A nulla centiről 10 centiméterre szokott megnyílni. Ez egy jó nagy változás, hogyha belegondolunk, hát ezért tart sok óráig a vajúdás. Tehát nemcsak pikk-pakk kipottyannak a gyerkőcök, hanem bizony ehhez kell idő, hogy az a méhszáj, ami 9 hónapig tartotta és védte a kisbabát, az egyszercsak ki tudja őt engedni, és ez időigényes folyamat.
És hát ebben az aktív szakban már nagyon sok minden történik testileg és lelkileg is. Ahogy a neve is mutatja, az aktív, tehát az anyák figyelme már erősen befele megy, és hát nagyon erőteljesen tudnak vajúdni. És akkor mielőtt a méhszáj teljesen eltűnne, van az úgynevezett átmeneti szak, ami talán a legnehezebb része szokott lenni így a szüléseknek. Ott érzik azt az édesanyák, hogy most már mindent megtettem, és még mindig tart, és sosincs vége.
Sokaknál megvan ez az élmény, és akkor, amikor eltűnik a méhszáj, akkor van, akiknél jelentkezik egy úgynevezett pihenés, légy hálás szak, tehát egy olyan kis pihenő rész, ez ha nem is mindenkinél, de jó, hogyha tudnak az anyák erről, hogy ilyen is van. És aztán elkezdődhet a kitolás, a kitolás szakasz sem olyan, hogy én nyomok kettőt-hármat, és akkor kint van a kisbaba, mert ez is gyakran félreértés szokott lenni, hogy na most akkor itt már meglesz, pikk-pakk a baba. Egy első szülő édesanyánál simán lehet egy óra, másfél óra, akár két óra is a kitolásnak a szakasza, vagy akár még több is. Amíg ő és a kisbaba is jól van, addig ez teljesen rendben van. És aztán elérkezik a várva várt pillanat, amikor megszületik a kicsi, és hát ez ugye a legjobb rész a dologban. És akkor még hátra van az utolsó szak, ami egy kicsit olyan elhanyagolt, ez pedig maga a lepényi szak, amikor megszületik a méhlepény, és ez fogja lezárni a szülésnek a folyamatát.

Dóri: Az úgynevezett aranyóra mit jelent és mi a jelentősége?
Orsi: No, hát ez az egyik kedvenc témám, mert nagyon-nagyon fontos, hogy hogy fogadunk egy kisbabát, amikor ő világra jött. Én egyébként szülő-csecsemő kapcsolati konzulens is vagyok, és hát már nyilván a várandósság alatt is elkezdődik az a kapcsolat, amiben én segítem később a szülőket, de hogy aztán itt amikor a baba megérkezik, és ott van fizikai valójában már, és az édesanya hasára kerül, ezzel elkezdődhet az aranyóra. Na most az aranyóra az egy zavartalan bőr-bőrkontaktust jelent. Tehát nem azt jelenti, hogy a baba megszületik, odateszik az anyukája hasára 10 percre, majd utána elviszik, felöltöztetik, megmosdatják, és az anyának mondjuk a gátvarrást megcsinálják, mert ez nem ideális. Tehát zavartalan és megszakítás nélküli kell legyen az aranyóra, ugyanis ez segíti a kisbabának is az érkezését, és a stressznek a lecsengetését, mert amikor a baba ugye áthalad a szülőcsatornán, nagyon sok impulzus éri, nagyon erőteljes stresszhormon képződés van az ő szervezetében, ami segíti őt a világrajövetelben. És hát ennek le kell csengenie, és ideális esetben az aranyórán megtörténik ez, az anya odateszi a pocakjára, vagy odateszik neki a hasára, és akkor a kisbaba megnyugszik, elkezd eszmélődni, és átzsilipel, hogy így mondjam, a külvilági létre. És hát ugye itt el is kezd mellre kúszni, és ő önállóan oda tud kúszni az anyamellhez, és önállóan mellre tud tapadni és tud szopizni. Úgyhogy ez is nagyon szuper az aranyórában. És akkor még, hát, ami nagyon fontos szerintem, hogy az apának és az anyának is van előnye az aranyórából. Tehát az édesanyának a méhösszehúzódásokat ez a bőr-bőr kontaktus segíti. A kisbaba szopása is segíti, hogy az anyának a méhe összehúzódjon, és ezáltal kevesebb legyen a vérzés. A korai kötődés, korai kapcsolódás is itt előny mindenképpen, az mind a kettejük számára, és az apa számára is. Tehát azt is tudjuk ma már, hogy az apák szervezetében is nagyon-nagyon feldúsul ilyenkor az oxitocin, illetve a gondoskodásért felelős hormon, a prolaktin szint is megnő ilyenkor az apákban. Szóval egy nagyon összetett és nagyon finoman összehangolt dolog ez, ami akkor tud érvényesülni, hogyha teljesen nyugalomban tud megtörténni ez az egy-másfél óra.

Dóri: Mik a leggyakoribb kérdések és félelmek a szüléssel kapcsolatban így általában véve?
Orsi: Hát én amivel a leginkább találkozom, az a fájdalomnak a kérdése, hogy mennyire fog fájni, és hogy mit tudok ez ellen tenni, és hogyan tudom a magam számára ezt a legjobban megtenni, de hogy a kisbabát is tekintetbe véve nyilván, tehát nekem ez a meglátásom, hogy talán ez a leggyakrabbi téma egy szülés kapcsán, és hát most ugye a változások miatt meg tengernyi más kérdés is felmerül, hogy hol szülni, ügyeletben szülni, ugye most a választott orvos intézménye, az kezd ellehetetlenülni, és akkor ez a másik dolog, amit most, a mostani mamák kapcsán látok, mint problémát.

Dóri: Ajánlod az apás szülést, és ha igen, akkor miért?
Orsi: Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon klassz lehetőség, hogy az apák nem szorulnak ki ebből a nagyon fontos életeseményből, amikor a párjuk életet ad a közös kisgyermeküknek, ugyanakkor nem gondolom, hogy ez kötelező lenne. Tehát az a jó, hogyha a pár részletesen átbeszéli, hogy milyen szempontjaik vannak, mit szeretne az anya, mit szeretne az apa, illetve hogyha utána is olvasnak, mert ugye ezt is így körüllengi, azért jó pár ilyen, hát mende-monda, hogyha a férfi majd akkor már nem tud ránézni a feleségére, most ebbe nem is megyünk bele, de hogy ezeknek egy része olyan félelmekből táplálkozik, amik nem biztos, hogy megalapozottak, csak ott lehetnek mégis. És azt hiszem, hogy ilyenkor is nagyon jó egy beszélgetés, egy szakavatott legyen az dúla, vagy perinatális szaktanácsadó, vagy pszichológus, vagy bárki, aki tud a párnak ebben segíteni, hogy itt a szempontokat fölvetni, és akkor őket a saját döntésükhöz segíteni.

Dóri: Mit kell és mit ajánlott vinni magunkkal a szülőszobára, hogyha készülünk esetleg előre?
Orsi: Hát, itt minden kórháznak megvan az a tapasztalatom, a saját listája, amik ugye a Facebook-csoportokból innen-onnan letölthetőek. Aztán a védőnők is adnak ilyen listákat, úgyhogy ezeket jó összevetni és megnézegetni. Illetve én akkor talán egy szempontot mondanék így hozzá, mert tényleg olyan sok mindent lehet olvasni. Meg van a babaáruházaknak is egyébként a maguk listája, hogy ők mit javasolnak. Ebben azért vannak fölösleges tételek is, vagy olyanok is, amik kimondottan nem javasoltak. De hogy én azt gondolnám, hogy hát a pár, az adott kórházi szokásokat is nyilván figyelembe véve csomagoljon, és amit én egy ilyen jó gyakorlatnak gondolok, hogy vigyenek olyan tárgyakat, amivel személyessé tudják tenni a szülőszobát a maguk számára. És akkor ez fogja segíteni az anyát a szülés folyamatában. Legyen a kispárnája az, vagy legyen a bekeretezett ultrahangkép a kicsiről, vagy legyen egy kő, amit együtt gyűjtöttek a nászutukon, szóval hogy minél több személyes tárgyat vinni magukkal, ez segíthet.

Dóri: Szüléskor mi a szerepe egy szülészorvosnak, és mi egy szülésznőnek?
Orsi: Hát, magyarországi hagyományok szerint ugye, kell orvos a szüléshez, én meg azt gondolom, hogy a komplikált szüléshez, vagy a komplikált várandósság után van ennek jelentősége, és tudjuk a nemzetközi kutatásokból, hogy igazándiból egy olyan várandósság, ami komplikációmentes, és egy olyan szülés, ami komplikációmentes, teljesen jól működne szülésznői gondoskodás mellett. Tehát, hogy elegendő a szülésznő, és nyilván, hogy kell ott legyen orvos a háttérben, mert bármi olyan komplikáció adódhat, amihez be kell hívni az adott orvost. De hogy azt mutatják ezek a kutatások, hogy a szülésznői gondoskodás a legideálisabb az anyák számára, tehát legempatikusabb, leginkább odaforduló, úgyhogy megvan mindenkinek a maga szerepe a szülőszobán, csak az orvosoknak az életmentés, vagy a baba és a mama egészségének a fenntartása az, ami nagyon fontos, és erre hála az égnek, nem mindig van szükség, és hát így én azt gondolom, hogy a szülésznők szerepét lehetne növelni ebben a folyamatban, illetve a dúlák is ott vannak, akik kísérik az anyákat végig, akár a várandósság és akár a szülés során is.

Dóri: Be tudnád mutatni néhány mondatban a szülésfelkészítő konzultációdat? Mi történik egy ilyen szülésfelkészítő során?
Orsi: Igen, én csoportokat is tartok és egyéni konzultációt is. A kettő között a különbség, hogy a csoporttal nyilván ott egyfajta tematika szerint haladunk. Ezzel szemben a konzultáció egyénre szabott tud lenni. Tehát ott sokkal mélyebbre tudunk menni, illetve hát mindig a családnak az igényei szerint. Tehát ott az anya hozza a kérdéseit, lehet ez egész konkrét kérdés, kórházválasztás kapcsán, de lehet olyan kérdés is, hogy lelki típusú dolgok, amik benne zajlanak, esetleg nehézségek, vagy bármi olyan dolog, amiről ő szeretné, hogy beszéljünk. Úgyhogy ez a két fő témája szokott lenni így a konzultációknak, és hogy ennek nincsen egy eleje és vége olyan értelemben, hogy mint egy csoportnál, hogy akkor x alkalom, és akkor ettől eddig, hanem mindig az anya és az apa igényei szerint haladunk itt időben is, nemcsak a témákat tekintve.

Dóri: Ha egy mondatot mondhatnál, egy pár percen belül szülő kismamának, akkor mi lenne az?
Orsi: Hát, hogy bízzon a testében, önmagában, és bízzon a kisbabájában! Merthogy a nők tudnak szülni, és a kisbabák meg tudnak születni!

Dóri: Lénárd Orsi, köszönjük szépen az interjút! :)
Orsi: Szívesen. Köszönöm én is! :)

<<< Vissza az előző oldalra